Zalaszentgrót felől Zalabérre beérve, az út bal oldalán található a fogadó. Negyed egykor gurultunk be az autóknak tágas, pótosnak azonban alkalmatlan parkolóba. Elég kevesen voltak, gondolom, főleg a nagy hó miatt. Az épület amúgy már bontásra volt ítélve, úgy mentette meg a jelenlegi tulajdonos. Azt mondom, nagyon megérte, mert igen jól néz ki! Előbb egy nagy udvaron találjuk magunkat, ahol körben fedett helyen lehet kiülni nyáron. Belépve az étterembe a jó hangulat tovább folytatódik, többek között egy melegen duruzsoló kályha által. A falakon lévő díszítések is ízlésesek. Rajtunk kívül még két asztalnál ettek egyébként.

Leültünk, majd kíváncsian ütöttem fel a főúr által egyből kihozott étlapot. Ahogy elkezdtem lapozgatni, egyből kiült a vidámság a fejemre, mert alig pár kaja volt az étlapon, azok meg főleg a tájegységre jellemző fogások voltak. Jó, hogy őrségi cuccokat is becsempésztek a zalaiak mellé. Ilyet nem ehet az ember akárhol! Aztán persze kiderült, hogy hátul van „rendes” étlap rész is, sok egyébbel, de ekkor már csak az első szekcióból szemezgettem.