Jó Étvágyat!
Halászlevet ettem 400-ért és még egy rossz szavam se lehet rá!
Ennek a posztnak a fő mondanivalóját már el is mondtam, és csak azok olvassák tovább akiket a részletek is érdekelnek.
Megint úgy alakult a dolog, hogy ebédidő tájékán Tatán ért az éhség. Erősen gondolkoztam azon hogy valami junkfood-ot tolok a képembe, már ki is néztem a helyet a főút mellett, de mivel szép napsütés volt nem állhattam meg hogy lenézzek egy kicsit a tópartra, hogy „mi újság a tóparton, tópartokon”. Hogy mit ad az éhesek védelmezője másoknak, azt nem tudom, de nekem egy 500Ft/menü táblával kedveskedett a tó észak keleti csücskében. Gyors osztás szorzás, na meg a manapság relatíve olcsónak számító menü bevonzott az egységbe.
Tény, hogy ilyen reklámár láttán az ember akaratlanul is bepozicionálja a vendéglátó egységet valami alsó kategóriába. Jól megmondom én se tettem másként.
Ám abban a pillanatban amikor beléptem és megláttam a szódásüvegeket FREE az asztalokon, máris ugrott a kategória egy felsőbb szintre. Az asztalon heverő étlapba betekintve fedeztem fel hogy halászlét is mérnek 400-ért, innentől a napi, menü leves meg tán tejszínes csirke rizs már nem volt olyan érdekes. Gondoltam egy 
életem egy halálom de ki kell próbálnom mit tud a 400Ft-os egytálétel, máshol ennyiért még mosogatólevet sem mérnek, azért a biztonság kedvéért rendeltem mellé egy rántott bordát hasábbal 550-be meg még salátát is 200-ért.
Nem is kellett sokat várni ki is érkezett a tányér meleg hallé, ami messze túlmutatott az elképzeléseimen. A legnagyobb pozitív meglepetést a jókora halpatkó okozta ami a levesben úszkált. Igen ennyiért még hal is jár a létyóba. Aztán következett az első ízlelés ami szintén rendben volt. Jó-jó tény és való hogy nekem az etalon halászlé az ami győri Halgödörben kapható, és a két halászlé közt fényévnyi különbség van, de könyörgöm kevesebb mint másfél bkv-jegy árából, ne akarjon az ember csodát várni. Az alaplé az a vékony fajta nem a paszírozott, nem is vártam mást, a zamattal nem volt gond és a hal is ízletes volt. Kis kenyérrel ami szintén jár hozzá 
simán jól lehet lakni vele.
Következett a rántott bordának hirdetett második fogás. Ritkán sikerül jó képet készítenem az ételekről de most a bordáról közölt kép teljes egészében a valós képet adja vissza. Hajszálvékony szelet kicsit megklopfolva, bundázva és komolyan ropogósra sütve. Viszont ez a fogás is ár érték arányban, azt mondom, teljesít. A történeti hűséghez hozzátartozik semmit nem hagytam a tányéron belőle. A sor végén toltam egy pohár szódát és fizettem 1150-et meg egy kis jattot, mivel felszolgálós helyről beszélünk.
Nálam teljesen pozitív csalódásos a hely, ár érték arányban mindenképpen jó osztályzatot adnék neki ha kijönne a táblához felelni...
Akkor pontozás:
-
Parkolás: 1/5 (Nem lehetséges, bár egy kolléga a szűk kis utcán szépet tolatott egy vonóháromszögessel)
-
Kiszolgálás: 4/5 (jó)
-
Íz: 3/5 (közepest adok)
-
Adag: 4/5 (átlagoltam)
-
Ár/érték: 5/5 (a 400 miatt)
Aztán csak mint egy hab a tortára, elnyomtam egy csavart csoki-vaniliát a műintézmény szomszédságában található fagyizóban.
Étlapot csatoltam, elérhetőségekkel, meg a térképre is rábiggyesztem!
ps.: a borjúláb meg majd valamikor máskor.
