Jó Étvágyat!
Hát igen, megint a Kiskunságon jártam, és szokás szerint éhes is voltam délidőben. Amikor nyáron jártam errefelé az 52-esen, Kecskemét felől Soltra beérve, emlékeim szerint a Stadler Józsibá' "üzletközpontját" elhagyva, kb. 1,5km múlva, jobb oldalon kell lennie egy csárdának. Arra nem igazán emlékeztem, hogy milyen csárda, csak az rémlett, hogy jó nagy parkolójában annak idején sok gk. parkolt, ami ugye az álmoskönyv szerint jó konyhát jelent. Mivel csárda, gondoltam tolok egy pacalpörit, csak úgy lazán, meg már amúgy is régen ettem eme finomságot. Meg is lett a csárda, jól emlékeztem, viszont ekkor vettem észre hogy van egy Halász is a cégtáblán. Sebaj, ez nem okozhat gondot, a pacalt bepróbáljuk (már rákészültem útközben....), ha meg nincs, akkor fogyasztok valami halasat. A hatalmas parkoló az intézmény előtt szinte üres volt, meg jó havas is, ennek örömére húztam pár kézifékest ebéd előtt. Jól esett.
Bementem hát a csárdába, hirtelen el is csodálkoztam magam, mert sokkal nagyobbnak néz ki belülről, mint az ember a külső alapján gondolná. Az asztalok két szinten vannak bent, és a belmagasság is tekintélyt parancsol. Mintha egy templomban lennék, én úgy éreztem, de amúgy vagány. Szerintem egy komplett "vidám vasárnap" meg tudna itt egyszerre ebédelni. Szóval ott voltam a nagyteremben, és rajtam kívül egy árva lélek nem volt. Furcsa, de nem vagyok ijedős, és kértem is az étlapot, amiben a készételek között szerepelt a pacal, meg a tesója, a velős is. Nem tudom, hogy alakult ki nálam, de ha pacalt rendelek, mindig megkérdezem a pincéreket: "Milyen a pacal nálatok?". Aztán most kaptam a választ, hogy rendben van, meg friss is. (Volt már olyan, hogy a valahol megkérdezett pincér nem ajánlotta, én meg hallgatok a jó szóra) Még rákérdeztem hogy sima, vagy velős, mire a sima felé terelt a pincér úr. Hát akkor főtt burgonyával, meg vegyes salátával kértem, ami jó választásnak bizonyult.
A kép elég jól kiadja hogy rendesen, díszitve jött ki a konyhából az adag, és elég gyorsan is (azt hogy gyorsan jött ki, azt nem adja ki a kép). Ízre teljesen finom volt, nem igényelt plusz fűszerezést, sőt, egy nagyon barátságos egész pirospaprika is volt a szaftban, ami enyhe csípösséget vitt a történetbe, szóval út közben idefelé pontosan ilyenre gondoltam. El is fogyott mind egy szálig. Még valamit a szaftról, aminek az állaga olyan szinten rendben volt, hogy villával, minden segítség nélkül meg lehetett enni az egészet. Már csak a fizetés hiányzott, ami meg is történt. 1900-ba állt meg az ebéd, ami így alakult: pacalpöri 1100Ft, burgonya 200Ft, vegyes sali 400Ft, tonic 200Ft. Hát igen, nem kifőzdés ár lett a végére (ha a salátát nem számítom csak a pöri 1300, úgy nem rossz azért!), de ez pincéres hely, meg szerintem igényesen is adják, már csak ha a tonicot nézem: talpas pohárba töltötték, meg citromkarika is került bele. Nekem meg ízlett, a többi nem számít. Pont jól laktam, nem degeszre, csak szimplán jól, de ez így volt jó, mert így legalább Kópéval tudtunk egy jót futni délután.
Az étlapon azért a halas ételek dominálnak, amikből szerintem majd legközelebb tesztelek. Direkt elektromos elérhetőséget nem találtam, kajajegy mindegyik játszik náluk, sőt üdülési csekk is!
Pontozok hát:
Parkolás: 5*/5 (focipályányi, ha havas, szerelvénnyel is el lehet tenni keresztbe!)
Adag: 4/5 (megfelelő)
Lassan ebédidő, hajrá!!!!!
